Messier 106

Tipp: Kattintson a képre a teljes felbontású változatért. A nagy képet az egérrel lehet mozgatni.

A Messier 106 a Vadászebek csillagképben található igen látványos galaxis, mely rengeteg érdekes részletet rejt. Igazán megérdemelne egy jól hangzó nevet, mint amilyeneket más galaxisok kaptak. (pl. Az örvény-köd, A Szélkerék-galaxis, stb.). A képen sok másik galaxis is látható az M106 mellett, némelyikük olyan távoli, hogy csak egy halvány pirosas foltként jelenik meg.

A felfedezés

Az M106-ot Pierre Méchain, Charles Messier asszisztense fedezte fel 1781-ben. Akkoriban a csillagászokat jobban érdekelte az új üstökösök felfedezése, mint a mély-ég objektumok megfigyelése, ezért elkezdték katalogizálni azokat az objektumokat, melyeket tévesen üstökösnek nézhettek. Méchain 26 mély-ég objektumot fedezett fel, emellett kora második legsikeresebb üstökös-felfedezője is volt (Messier után). A mély-ég objektumok katalógusának megjelentetése Messier nevéhez fűződik, katalógusában összesen 103 objektum szerepelt, melyet később további 7 objektummal egészítettek ki. Az M106-ot 1947-ben Helen Sawyer Hogg adta katalógushoz.

Közeli galaxisok

A legnagyobbnak látszó galaxis a képen az M106 (NGC 4258 katalógusjellel is jelölik), nagyjából 23 millió fényév távolságra van a Földtől, spirálgalaxis. Bár a legtöbb spirálgalaxisnak két karja van, az M106 négy karral rendelkezik. A két fő karja szokásos módon csillagokból áll, míg a másik két kar gázokból, főleg hidrogénből. A feltételezések szerint a galaxis magjában működő szupermasszív fekete lyuk két jetet lő ki két irányba, amik a környező gázokkal kölcsönhatásba lépve vöröses fénylésre késztetik azokat.

A röntgen megfigyelések és a galaxis szokatlan színképvonalai alapján a galaxis belső részei folyamatosan zuhannak a fekete lyukba. Az ilyen aktív maggal rendelkező galaxisokat Seyfert galaxisoknak nevezik.

Az M106-ban egy megamézer is működik (a megamézerek hasonló elven működnek mint a lézerek, de mikrohullámú tartományban, és galaktikus méretekben). Az M106 mézerét felhasználva sikerült a galaxis távolságát közvetlen módon is megmérni, ami jó kalibrációs pontot ad a közvetett távolság-meghatározó módszerek (pl. szupernóvákkal történő távolságmeghatározás) pontosításához.

A másik feltűnő galaxis a képen az NGC 4217, egy éléről látható küllős spirálgalaxis. Távolsága mintegy 48 millió fényév. Legfeltűnőbb jellegzetessége a sötét porsáv, ami csillagközi gázokból és porból áll és elnyeli a galaxis fényét. Az NGC 4217 valószínűleg az M106 társgalaxisa.

Kicsit távolabbi galaxisok

Az M106 jobb felső részéhez közeli kisebb galaxis az NGC 4248, kicsi, szabálytalannak kinéző galaxis, éppen csak egy kicsivel van távolabb mint az M106. Tőlük jobbra, a kép felső-középső részén két apró spirálgalaxis látszik. A felső az NGC 4231, alatta az NGC 4232. Tőlünk mért távolságuk közel 340 millió fényév, majdnem 15-ször vannak távolabb mint az M106.

Igazán távoli galaxisok

Az NGC 4248 felett néhány tucat apró, pirosas folt figyelhető meg. Azok is galaxisok, csak sokkal messzebb vannak tőlünk mint az eddigiek. Távolságuk körülbelül 3.3 milliárd fényév, ami nagyjából a látható univerzum határa távolságának a negyede. Nagy távolodási sebességük miatt fényük színe a piros felé tolódik.

Share on Tumblr                 

Hozzászólások

Szépre csavartad.
gabor.toth képe

Köszi. Pedig ez még régen készült.

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés segít eldönteni hogy ön valódi felhasználó-e, és így kiszűrni a kéretlen reklámokat.