Centaurus A-rádiógalaxis - NGC 5128

Tipp: Kattintson a képre a teljes felbontású változatért. A nagy képet az egérrel lehet mozgatni.

A Centaurus-csillagkép egyik legismertebb objektuma a Centaurus A-rádiógalaxis, és ahogy a neve is sugallja, nem szokványos galaxisról van szó. A galaxis aktív magjában működő szupernehéz fekete lyuk millió fényév hosszú jeteket hoz létre, melyekben a fénysebességet megközelítő sebességgel áramlik az anyag.

Az NGC katalógusban az 5128-as szám alatt található galaxist 1826-ban fedezte fel James Dunlop skót csillagász, Új-Dél-Wales-i otthonából. A galaxis számos jellemzőjét illetően nincs egyetértés a szakemberek között, például a típusa egyesek szerint elliptikus, míg mások szerint lentikuláris galaxis. A távolságára vonatkozóan is elég tág határok között vannak becslések, mérési eredmények, tőlünk körülbelül 10 és 16 millió fényév közötti távolságban lehet. A dudorban főleg idős csillagok találhatók, míg a korongban olyan nagy iramban születnek új csillagok, hogy az NGC 5128-at a csillagontó galaxisok közé soroljuk. Több mint 100 csillag-keletkezési tartományt sikerült azonosítani a galaxisban. A galaxis különös megjelenésére először John Herschel figyelt fel 1847-ben, és persze Halton Arp is felvette az általa szerkesztett Különös Galaxisok Atlaszába 153-as sorszámmal.

A legtöbb csillagontó galaxisokhoz hasonlóan az NGC 5128 is két galaxis ütközésének eredménye. Pontosabban fogalmazva, éppen egy kisebb spirálgalaxis bekebelezése zajlik, ennek köszönhető a galaxis keringési síkjával szöget bezáró, megcsavarodott porgyűrű jelenléte is.

A Centaurus A az égbolt ötödik legfényesebb galaxisa, és a Földhöz egyik legközelebbi rádiógalaxis. Rádiógalaxisnak azokat a galaxisokat nevezzük, melyek rádiótartományban sokkal erősebben sugároznak, mint azt az optikai tartományban mért fényességük indokolná. Ez a furcsaság is jelzi, hogy nem átlagos galaxisokról van szó, valami szokatlan folyamatnak kell lejátszódnia bennük, aminek következtében intenzív rádiósugárzás keletkezik. Ez a folyamat az úgynevezett Szinkrotronsugárzás. Fénysebességhez közeli sebességgel mozgó töltött részecskék bocsátanak ki ilyen sugárzást amikor (például mágneses tér hatására) megváltozik a mozgásuk iránya és/vagy sebessége.

A Centaurus A esetében is, mint a rádiógalaxisok többségénél, a galaxis magjában egy szupernehéz fekete lyuk található, melynek tömege a Nap tömegének 55 milliószorosa. Hatalmas gravitációjának köszönhetően a fekete lyuk körül akkréciós korong alakul ki, melyben a fekete lyukba spirális pályán zuhanó anyag egyre nagyobb sebességre gyorsul. Az akkréciós korongban felcsavarodó mágneses tér a töltött részecskéket a forgás síkjára merőlegesen, a forgástengely mentén két irányba lövi ki relativisztikus (fénysebességhez közeli) sebességgel. Ezeket a nagy sebességű, koncentrált anyagáramlásokat hívjuk relativisztikus jeteknek, melyekben jelen van a szinkrotron sugárzás keltéséhez szükséges összes körülmény: erős mágneses tér, mely nagy sebességű töltött részecskéket gyorsít. 

Ugyan a Centaurus A esetében nem ez a helyzet, mégis érdemes megemlíteni, hogy egy még érdekesebb jelenség keletkezik olyankor, amikor egy ilyen jet iránya közel párhuzamos a megfigyelés irányával, azaz nagyjából felénk mutat. Ilyenkor a sugárzást kibocsátó anyag nagyjából fénysebességgel közeledik felénk, aminek következtében az anyag által egy adott időszak alatt kibocsátott fény egy sokkal rövidebb időtartam alatt érkezik meg hozzánk, és emiatt egyrészt sokkal intenzívebbnek látszik, másrészt a úgy érzékeljük, mintha a fény sebességénél nagyobb sebességgel haladna felénk. Ez a jelenség tulajdonképpen analóg a hangrobbanással, ezért nevezhetnénk akár fényrobbanásnak is. Ez a jelenség lehet az egyik magyarázat a kvazárok működésére. A kvazárok ugyanis nagyon távoli, pontszerűnek látszó fényforrások, melyek a távolságukhoz képest túl fényesnek látszanak. A jelenleg elfogadott elméletek szerint a kvazárok nagyon távoli galaxisok, a Centaurus A magjához hasonló aktív galaxismaggal és pont felénk mutató jetekkel.

A relativisztikus jetek a rádiótartomány mellett más tartományokban is sugároznak, még röntgensugárzást is kibocsátanak. A röntgensugárzás nagy energiájú részecskéi akkor keletkeznek, amikor a nagy sebességű jet beleütközik a környező anyagba.

A Centaurus A a róla elnevezett galaxishalmaz közepében található, nem messze az M83 galaxishalmaztól. A két halmaz közelsége, és hasonló mozgása miatt a két halmazt gyakran együtt CentaurusA/M83 csoportnak is nevezik, amibe összesen mintegy 44 galaxis tartozik.

Share on Tumblr                 

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés segít eldönteni hogy ön valódi felhasználó-e, és így kiszűrni a kéretlen reklámokat.