Messier 97 és 108

Tipp: Kattintson a képre a teljes felbontású változatért. A nagy képet az egérrel lehet mozgatni.

A Bagoly-köd, a Messier 108 galaxis, néhány távolabbi galaxis, aktív galaxismagok és még néhány kvazár is látszik a képen.

A Bagoly-köd

M97A Bagoly-köd (Messier 97 vagy NGC 3587) az egyik leghalványabb Messier objektum az égen. A Nagy Medve (Ursa Major) csillagkép irányában látszó planetáris köd. Összfényessége 9.9 magnitudó, ami megnehezíti az objektum észlelését fényszennyezett helyekről. Pierre Méchain fedezte fel 1781-ben.

A köd nevét a megjelenéséről kapta. A köd a két sötétebb folttal amik a bagoly szemei, egy bagolyfejre hasonlít. A köd alakja feltehetően egy két pólusánnál ritkább anyagsűrűségő gömbhéj, amire ferde szögben látunk rá. A két sötétebb folt a két ritkább terület vetülete. Valószínűleg az egyik legösszetettebb planetáris ködök egyike.

Földtől mért távolsága meglehetősen bizonytalan, a legelfogadottabb érték 2600 fényév. A köd tömege hozzávetőlegesen 0.15 naptömeg, míg központi csillagának tömege 0.7 naptömeg. A központi csillag fényessége 16 magnitudó.

A köd tágulási sebessége alapján úgy becsülik, hogy kb. 6000 évvel ezelőtt kezdett kialakulni, amikor központi csillaga ledobta légkörének külső részeit a csillag életének vörös-óriás szakaszában.

Az M97 körül számos távoli, halvány háttérgalaxis figyelhető meg, egyikük iránya (a ködtől balra lefelé) majdnem teljesen egybeesik egy fényes csillagéval. Halvány háttérgalaxisok a kép többi részén is láthatók, némelyikükről részletnagyítás látható lentebb.

Messier 108

A másik feltűnő objektum a képen a Messier 108 (NGC 3556) katalógusjelű küllős spirálgalaxis, melyre majdnem éle felől látunk rá. Földtől mért távolsága 46 millió fényév. Bár Pierre Méchain már 1781-ben felfedezte, mégsem került bele Messier katalógusába 1953-ig, amikoris Owen Gingerich, aki Messier életét is tanulmányozta, két objektummal (M108 és M109) egészítette ki a katalógust.

A galaxis tömege nagyjából 125 milliárd naptömegnek felel meg, és körülbelül 290 gömbhalmaz is található benne. Röntgentávcsövekkel végzett megfigyelések szupermasszív fekete lyuk jelenlétére utalnak a galaxis magjában, de későbbi megfigyelések nem mutatnak intenzív aktivitást a mag körül.

Az atomos hidrogén galaxisbeli eloszlásának vizsgálata közben táguló gázhéjakat fedeztek fel, melyek akár több tízezer fényévnyire is kitágulhatnak. Ezeket a gáz-héjakat H1 szuperhéjaknak nevezik. A táguláshoz szükséges energia forrására három elmélet adhat magyarázatot. Intenzív csillagkeletkezés és ennek következtében gyakori szupernóva-robbanások, vagy a galaxis körüli térből a galaxisba hulló gázok, vagy rádió jetek szolgáltathatják a szükséges energiát.

1969-ben egy II-es típusú szupernóvát fedeztek fel a galaxisban. (SN1969B).

Négy távoli objektum


MCG+09-19-018
aktív galaxismaggal rendelkező galaxis
z=0.03475
Visszatekintési idő: 467 millió év
Comoving távolság: 475 millió fényév
 


UGC 6211
spirálgalaxis
z=0.05776
Visszatekintési idő: 764 millió év
Comoving távolság: 786 millió fényév


SDSSCGB 24289.1
távoli galaxis
z=0.16393
Visszatekintési idő: 2.02 milliárd év
Comoving távolság: 2.18 milliárd fényév

 


[VV2006] J111005.6+553532
Nagyon távoli kvazár. Az Univerzum mindössze 1.7 milliárd éves volt,
amikor a fotón rögzített fény elindult az objektumról a Föld felé
z=3.54642
Visszatekintési idő: 11.9 milliárd év
Comoving távolság: 22.69 milliárd fényév

 

Share on Tumblr                 

Hozzászólások

Nagyon korrekt leírass és a kép tökéletes.
gabor.toth képe

Köszönöm. Igyekszem. :)

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés segít eldönteni hogy ön valódi felhasználó-e, és így kiszűrni a kéretlen reklámokat.