A Fiastyúk - Messier 45

Tipp: Kattintson a képre a teljes felbontású változatért. A nagy képet az egérrel lehet mozgatni.

A Fiastyúk, vagy más néven a Hét nővér egy ősidők óta ismert objektum, számos nép látta bele kedvenc mitológiai alakjait.

A Fiastyúk (M45) az eredeti, 1774-ben publikált Messier katalógus utolsó objektuma. Messier 1769. március 4-én jegyezte le szűkszavú leírását az objektumról: "Csillaghalmaz, ami Pleiades néven ismert. A megadott koordináták az Alcyone csillagra vonatkoznak." A halmaz mindössze 444 fényév távolságra található tőlünk, ezért szabad szemmel is feltűnő jelenség az őszi-téli égbolton. Nem csoda hát, hogy már évezredekkel Messier előtt is ismert volt. Hét legfényesebb csillaga szabad szemmel is elkülönül, innen származik az elnevezése is: A Hét nővér. Először Galileo Galilei vizsgálta a halmazt távcsővel, és megállapította, hogy számtalan apró csillagot tartalmaz, melyeket szabad szemmel nem látni. 1610-ben megjelent értekezésében, a Sidereus Nuncius-ban 36 csillagot tartalmazó rajzot is közzétett az objektumról. Valójában ezernél is több tagja van a halmaznak, ami persze cseppet sem gyengíti Galilei érdemeit.

A B színképosztályú, forró, fényes csillagok alkotta halmaz a Bika-csillagkép irányában található. Csillagainak korát többféle módszerrel is meghatározták, melyek egymást megerősítő, egybevágó eredményt adtak: a halmaz tagjai körülbelül 100 millió éve születtek.

Feltűnő, kék színű ködösség veszi körül a csillagokat, ami jellemző a fiatal nyílthalmazokra, melyekben a kék csillagok fénye visszaverődik az őket körülvevő porról és gázokról, melyekből maguk a csillagok is születtek. Csakhogy a Fiastyúk már nem számít fiatalnak, 100 millió év alatt a csillagok sugárnyomása szét kellett hogy oszlassa az eredeti csillagközi anyagot, ami minden bizonnyal meg is történt. Az, hogy mégis sűrű por veszi körül a halmazt azzal magyarázható, hogy a csillagok épp egy porban gazdag régión haladnak keresztül.

Igyekeznünk kell azonban, ha ki szeretnénk magunkat gyönyörködni a látványban, mert ahogy az Univerzumban semmi sem tart örökké, a Messier 45 egymással laza gravitációs kapcsolatban lévő csillagai is el fognak távolodni egymástól a környező csillagokkal való találkozások hatására, és a halmaz szétoszlik a következő 250 millió év során...

Share on Tumblr                 

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés segít eldönteni hogy ön valódi felhasználó-e, és így kiszűrni a kéretlen reklámokat.