46P/Wirtanen

Tipp: Kattintson a képre a teljes felbontású változatért. A nagy képet az egérrel lehet mozgatni.

Az üstökös, ami a Rosetta űrszonda eredeti célpontja volt.

Az üstökösök általában nagyon elnyúlt ellipszispályán keringenek a Nap körül, emiatt az üstökösök a pályájuk egy kis szakaszán viszonylag közel haladnak a Naphoz, míg a pálya nagyobbik részen jóval távolabb. Az üstökösmagok kőzetből, porból, vízjégből és fagyott gázokból álló kis égitestek. Amint a pályájuk Naphoz közeli részére érnek, a megemelkedett hő és sugárzás hatására a fagyott víz és gázok szublimálni, párologni kezdenek, kómát hozva létre a mag körül. Ezt a folyamatot kiáramlásnak nevezik. A kóma nagy-része vízből áll, de tartalmaz gázokat és port is. A por a szublimáció hatására szabadul ki a fagyott magból és a kiáramló gázok viszik magukkal a kómába. Néhány üstökösmagon még gejzírek is ki tudnak alakulni, amikor a felszabadult gázok utat törnek maguknak az üstökösmag szilárd felszínén keresztül. Bár az üstökösmagok meglehetősen kicsik, a legnagyobbak is csak 60km körüliek, a körülöttük kialakult kóma ennél lényegesen nagyobb, általában több ezer, akár több millió kilométer átmérőjű, de extrém esetben még a Nap átmérőjénél is nagyobb lehet.

Napközelben a legtöbb üstökösnek két csóvája van. Ezek a kóma anyagából alakulnak ki, ahogy a kómában található gázmolekulák és apró porszemek a napszél és a fénynyomás következtében eltávolodnak a magtól. Az egyik csóva egyenes és mindig a Nappal ellenkező irányba mutat. Ezt a csóvát a Nap nagy-energiájú sugárzása által ionizált gázmolekulák alkotják, amik a Nap mágneses terét követik. A másik csóvában a nehezebb porrészecskék vannak túlsúlyban, amik fokozatosan lemaradnak, ezért ez a csóva ívelt.

A képen az 1948-ban felfedezett, 46P/Wirtanen nevű üstökös látható, amit felfedezőjéről, Carl A. Wirtanen amerikai csillagászról neveztek el. A rövid-periódusú üstökösök csoportjába tartozik, mivel pályája viszonylag kicsi. A pálya Naphoz legközelebbi pontja 1 CSE-re (CSE: Csillagászati Egység, a Föld és Nap közötti átlagos távolság) van a Naptól, míg a legtávolabbi 5.1 CSE-re (ez nagyjából a Jupiter pályájának távolsága a Naptól). Az üstökös keringési ideje 5,4 év. A 46P/Wirtanen nem különösen nagy üstökös, magjának mérete mindössze 1km. Az üstökös, kis mérete ellenére szabad szemmel is megfigyelhető volt néhány napig a 2018-as Földközelsége idején, ekkor körülbelül 11 millió kilométerre volt a Földtől. A fotót nem sokkal ezután, 2019 januárjában készítettem, de az üstökös ekkor már közel 23 millió km-re távolodott tőlünk. Jól megfigyelhető a képen az üstökös diffúz, zöld színű kómája. A kóma közepén a kicsi, csillagszerű folt sajnos nem az üstökös magja, mert ekkora távolságból az nem megörökíthető, hanem a mag körül sűrűsödő kóma. A kómából jobbra kiinduló két rövid csóva is kivehető a képen.

A következő rövid videón az üstökös égi háttérhez képesti elmozdulása látható a fotózás 5 óra hosszú időtartama alatt:

Az ESA (Európai Űrügynökség) eredetileg 2003-ban tervezte útnak indítani a Rosetta űrszondát azzal a céllal, hogy a 46P/Wirtanen üstökös körül alacsony pályán keringve tanulmányozza azt. A Rosetta részét képezte egy leszálló egység is, ami az eredeti tervek szerint a 46P/Wirtanen magjára szállt volna le. Bár a Rosetta kilövését technikai okok miatt el kellett halasztani, és emiatt a 46P/Wirtanen üstökössel való randevú lehetőségéről lemaradt, az űrszonda mégis beírta magát az űrkutatás és a tudomány történelmébe azzal, hogy 10 évnyi utazás után 2014-ben az első, ember készítette tárgyként sikeresen pályára állt egy másik üstökös, a 67P/Csurjumov–Geraszimenko körül, hatalmas mennyiségű adatot gyűjtve az üstökösről miközben az a Naprendszer belseje felé haladt, és azzal, hogy leszállóegysége, a Philae sikeresen landolt az üstökös magjának felszínén, az emberiség történelmében először.

Share on Tumblr                 

Hozzászólások

Kedves Gábor! Örömmel látom, hogy elkészült az idei első feldolgozás. Gratulálok. Érdekes, hogy mindig azt gondoltam, az üstökös egy mulandó dolog, elsuhan és hamar vége van. Az írásából egészen más derül ki. Lehet-e tudni, hogy mit vizsgáltak azon, amit elértek? Üdvözlettel: Pálma.
gabor.toth képe

Kedves Pálma! Köszönöm kedves szavait. A leszállóegység fényképeket készített az üstökös magjának felszínéről és anyagtani elemzéseket végzett a leszállóhelyen vett felszíni- és felszínközeli talajmintákból. Üdvözlettel, Gábor

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés segít eldönteni hogy ön valódi felhasználó-e, és így kiszűrni a kéretlen reklámokat.