A Súlyzó-köd - Messier 27

Tipp: Kattintson a képre a teljes felbontású változatért. A nagy képet az egérrel lehet mozgatni.

Két érdekes objektum: egy zöld csillag (igazából mégsem), és az emberiség által először felfedezett planetáris köd.

A Súlyzó-ködöt 1764-ben fedezte fel a francia csillagász, Charles Messier. Ez volt az első planetáris köd, amit az emberiség felfedezett, persze Messier még nem ismerhette az objektum természetét, ő úgy jellemezte, hogy egy ovális alakú köd, melyben nincsenek csillagok. A névadásért a dicsőség John Herschelt illeti, aki a köd alakját súlyzóhoz hasonlította, mintegy 64 évvel a felfedezés után.

A planetáris ködöknek semmi közük nincs a bolygókhoz. A félrevezető elnevezés onnan ered, hogy távcsőben vizuálisan megfigyelve a többségük bolygóra emlékeztet. Óriáscsillagok hozzák létre őket az életük vége felé közeledve. A csillag ledobja magáról külső rétegeit, így szabaddá válik a csillag forró magja. A mag olyan forró, hogy ibolyántúli hullámhosszakon sugároz. Az erős UV sugárzás pedig fénylésre gerjeszti a csillag által ledobott, táguló gázfelhőt. A különböző gázok különböző színű fényt bocsátanak ki a gerjesztés hatására. A Messier 27 is pont így keletkezett. A képen látható apró kék csillag a ködösség közepében a progenitor csillag szabaddá vált magja, azért látszik kéknek, mert nagyon forró, a felszíni hőmérséklete 85000 kelvin körül van (összehasonlításként: a Nap felszíni hőmérséklete csak 5700K). A ködösség a mag körül pedig a csillag többi része, amint a folyamatosan tágul a csillagközi térbe. A képen két szín uralkodik: türkiz és vörös. A türkiz az ionizált oxigén színe, a vörös pedig az ionizált hidrogéné. A színek kirajzolják hogy ez a két anyag hogyan oszlik el a csillag körül.

A Súlyzó-köd körülbelül 1200 fényév távolságra van tőlünk, és a kiterjedését 1.4 fényévre becsülik. A planetáris ködök anyaga meglehetősen gyorsan (csillagászati értelemben véve) szétoszlik az űrben, ezért a látható planetáris ködök mindenképpen fiatal (ez is csillagászati értelemben véve) képződmények kellenek hogy legyenek. Több tanulmány is foglalkozott a Súlyzó-köd korának megállapításával. Ehhez a köd különböző részeinek tágulási sebességét vetették össze a jelenlegi méretükkel. Az eredmények 3000-14000 év közöttire becsülik a köd korát.

SW VulpeculaeA gyönyörű köd mellett van még egy igen érdekes objektum a képen: egy zöld csillag. Ez mindenképpen magyarázatra szorul, mert a Világegyetemben sehol nem léteznek zöld csillagok. A képen zöldnek látszó csillag egy változócsillag, az SW Vulpeculae. A változócsillagok, ahogy a nevük is mutatja, az idő múlásával változtatják fényességüket. A változócsillagoknak több típusát különböztetjük meg attól függően, hogy miként változik a fényességük, és milyen fizikai jelenség áll a változás hátterében. Az SW Vulpeculae úgynevezett kataklizmikus változócsillag. Az ilyen csillagok valójában egymás körül szoros pályán keringő kettőscsillag-rendszerek, melyek közül az egyik csillag fehér törpe. Olyan közel keringenek egymás körül, hogy a fehér törpe gravitációja eltorzítja a másik csillagot, és a másik csillagról anyag áramlik a fehér törpére. Amikor a fehér törpére áramlott anyagban a nyomás és a hőmérséklet elér egy kritikus szintet, beindul a hidrogénfúzió ami hatalmas energiafelszabadulással jár. A rendszer össz-fényessége hirtelen megnövekszik, és egészen addig fényes marad, amíg a reakció tart. Ezután a rendszer ismét elhalványul, és a folyamat kezdődik előről. Az ilyen csillagokat nóváknak vagy vendég-csillagoknak is hívják, mert egy egyébként túl halvány rendszer a kitöréskor annyira felfényesedhet, hogy szabadszemmel is láthatóvá válik. A megfigyelő szemszögéből olyan, mintha egy új csillag jelenne meg az égen.

Hogyan lett hát ez a csillag zöld? A kép elkészítéséhez hosszú felvételsorozatok készültekOutburst of SW Vulpeculae monokróm kamerával és piros, zöld és kék színszűrőkkel. Az SW Vul kitörésben volt amikor a zöld felvételek készültek, de a piros és kék képek készítésekor többnyire halvány, ezért a színes végeredményen a csillag zöldnek látszik. A jobb oldalon két piros szűrővel készült nyers kép látható: júliusban a csillag halvány volt, augusztus elsején pedig éppen kitörésben. A képen az SW Vul mellett látható fényesebb csillag nem a fehér törpe kísérője, hanem egy teljesen független, az SW Vul rendszerrel semmilyen kapcsolatban nem álló csillag. A felvétel készítéséhez használt felszerelés felbontóképessége nem teszi lehetővé hogy a kettőscsillagot komponenseire bontsa.

Hozzászólások

Kedves Gábor! Nagyon tetszik a Súlyzó-köd. Mindig örülök, ha egy új égi jelenséget láthatok a honlapján. Gratulálok. Pálma.

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés segít eldönteni hogy ön valódi felhasználó-e, és így kiszűrni a kéretlen reklámokat.