A Varázsló-köd - Sh2-142

Tipp: Kattintson a képre a teljes felbontású változatért. A nagy képet az egérrel lehet mozgatni.

Ezt a Varázsló-ködnek nevezett halvány köd a Cepheus csillagképben található, nevét a fotografikus megjelenése alapján kapta.

A felfedezés

A Varázsló-köd egy fiatal nyílthalmazból, egy emissziós ködből amiből a halmaz csillagai születtek és a képen a világító köd előtti sötét foltokként megjelenő molekuláris felhőfoszlányokból áll. A nyílthalmazt 1787-ben fedezte fel William Herschel húga Carolnie Herschel, aki 19-es számmal vette fel a saját felfedezéseit tartalmazó listájára. William Herschel saját katalógusába is bevezette az objektumot, mint ahogy a húga által felfedezett többi objektumot is. Az NGC katalógusban az NGC 7380-as azonosítót kapta a nyílthalmaz. Se Caroline, se a bátyja nem vette észre a csillagok körüli ködösséget, talán a koruk távcsőtükreinek rossz fényvisszaverő képessége miatt. A ködöt Steward Sharpless katalogizálta 1959-ben Sh2-142 azonosítóval.

Távolság és elhelyezkedés

Sajnos a halmaz és a köd távolságát nem sikerült pontosan megmérni. A távolságmérő módszerek ugyanis a csillagok abszolút és látszólagos fényességének összehasonlításán alapszanak. A két fényesség különbsége alapján lehet számítani a távolságot, de az NGC 7380 esetében a látszólagos fényességét nem lehet pontosan megmérni, mert a halmaz előterében lévő különböző csillagközi gáz és molekulafelhőfoszlányok befolyásolják a mérést. Ugyanakkor általánosan elfogadott, hogy a halmaz 7500-8500 fényév távolságban van tűlünk, és a Tejútrendszer Perseus-karjában helyezkedik el. A köd és a csillagok radiális sebessége nagyon hasonló, ami együttmozgásukra utal.

A nyílthalmaz

A halmaz körülbelül 100-150 nagyon fiatal, 9-13 magnitúdós csillagot tartalmaz, amik egy közelmúltban, nagyjából 4-12 millió éve lezajlott csillagkeletkezési időszakban születtek. Fiatal koruk folytán még a fősorozat előtti fázisban vannak. Az NGC 7380 csillagai egy nagyobb csillagcsoportosuláshoz, a Cepheus OB1 asszociációhoz tartoznak. A csillagcsoportosulások, asszociációk nagyszámú együtt mozgó csillagot tartalmaznak, melyek között gravitációs kapcsolat nem áll fenn. Az egyes asszociációk csillagai között gyakran egyéb hasonlóságok is felfedezhetők, pl. azonos színkép, kor, stb... A Cepheus OB1 asszociáció csillagai O vagy B színképtípusúak. A Tejútrendszer legtöbb csillaga valószínűleg OB asszociációkban keletkezett.

A köd

A köd melynek anyagából a halmaz csillagai keletkeztek nagyjából 70x140 fényév kiterjedésű, és hozzávetőleg 4000 naptömegnyi gázból, főleg hidrogénből áll. Vöröses fénylése a közeli forró csillagok ionizáló sugárzásának eredménye. A legerősebb sugárzás a DH Cephei fedési kettőscsillagról származik. A köd egy sokkal nagyobb molekuláris felhőkomplexumból, a körülbelül 6-15000 naptömegű NGC7380E-ből fejlődött ki.

Share on Tumblr                 

Hozzászólások

Jól felül kerekedett a köd a csillagokon.

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés segít eldönteni hogy ön valódi felhasználó-e, és így kiszűrni a kéretlen reklámokat.