A Propeller-köd - Simeis 57

Tipp: Kattintson a képre a teljes felbontású változatért. A nagy képet az egérrel lehet mozgatni.

A Propeller-köd (Simeis 57, tévesen DWB 111) látványos megjelenése miatt az asztrofotósok kedvelt célpontja, mégis igen keveset tudunk róla.

A Propeller-ködöt (Simeis 57 vagy MSRL 479) az 1950-es években katalogizálták először az ukrajnai Szimeizi Obszervatóriumban, egy 306 HII régiót tartalmazó katalógus 57. objektumaként. Gyakran tévesen DWB 111 néven is hivatkoznak rá, pedig ez az azonosító csak a propeller déli ágát jelöli, az északi ág azonosítója DWB 119. A DWB katalógust három csillagász H. R. Dickel, H. Wendker és J. H. Bieritz állította össze 1969-ben, és a Cygnus X nevű csillagkeletkezési régió 109 emissziós ködét tartalmazza.

A Propeller-köd a Gamma Cygni-hez közel, attól észak-keleti irányban található, és csakúgy mint számos emissziós köd a Hattyú-csillagképben a Cygnus X nevű hatalmas molekuláris felhőhöz tartozik, ami körülbelül 4600 fényév távolságban van a Naprendszertől. Megfigyelését nehezíti, hogy egy sokkal közelebbi, tőlünk mintegy 300 fényév távolságban található másik molekuláris felhő, az Északi Szeneszsák (Cygnus Rift) mögött, annak takarásában helyezkedik el. Az Északi Szeneszsák szabad szemmel is megfigyelhető fényszennyezésmentes helyről: a Tejútban látható sötét sáv, ami a Hattyútól a Nyilasig húzódik. A benne található hatalmas mennyiségű por és plazma elnyeli a mögötte található csillagok és egyéb objektumok fényének jelentős részét.

A Propeller-ködről sajnos nagyon keveset tudunk, pontos távolsága ismeretlen. Elsősorban az egyszeresen ionizált hidrogén vonalában (hidrogén-alfa) sugároz, míg más hullámhosszakon sokkal halványabb, de az ionizációjáért felelős csillagokat vagy más ionizáló forrást egyelőre nem sikerült azonosítani. A köd tömege becslések szerint nem haladja meg az 50 Nap-tömeget.

Share on Tumblr                 

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés segít eldönteni hogy ön valódi felhasználó-e, és így kiszűrni a kéretlen reklámokat.