Ugrás a tartalomra
Tóth Gábor Asztrofotó

Fő navigáció

  • Összes kép
  • Mély-ég
    • Galaxisok
    • Ködök
    • Halmazok
  • Naprendszer
  • Cikkek
  • Kapcsolat

A Macskatappancs-köd - NGC 6334

Fotó
A Macskatappancs-köd - NGC 6334

A Macskatappancs-köd (másik elnevezés szerint Medvekarom-köd) a Skorpió-csillagkép irányában látszódik, ezért alacsony földrajzi szélességekről lehet legjobban megfigyelni. Első ránézésre egyike galaxisunk számos csillagkeletkezési régióinak mint például az Orion-köd vagy a Sas-köd a híres Teremtés Oszlopaival, és leginkább macskalábnyomra hasonlító megjelenése miatt kelti fel az érdeklődést. Ugyanakkor a benne zajló csillagkeletkezés üteme miatt a Tejút legtermékenyebb csillagkeletkezési területei közé tartozik.

Dél-Afrikai expedíciója során, 1837-ben fedezte fel John Herschel angol csillagász, William Herschel fia. Az NGC katalógusban 6334-es számon szerepel, míg a kevésbé híres Gum katalógusban 4 különálló objektumként szerepel: Gum 61-64. A déli égbolt 84 emissziós ködét tartalmazó Gum katalógust Colin Stanley Gum ausztrál csillagász készítette, első kiadása 1955-ben jelent meg.

A Macskatappancs-köd távolsága mindössze 5500 fényév, amivel a hozzánk legközelebbi HII régiók közé tartozik. A köd a Tejút síkjához közeli irányban látszódik, ahol a csillagközi tér porban meglehetősen gazdag, ezért az objektum fénye porfelhőkön keresztülhaladva jut el hozzánk. A porfelhők a rövidebb hullámhosszú fotonokat (UV, ibolya, kék) jobban elnyelik és szórják mint a hosszabb hullámhosszúakat, ezért a Macskatappancs-köd hozzánk eljutó fényében a rövid hullámhosszak alacsonyabb intenzitással vannak jelen. Ez az oka a köd furcsa színének. Az emissziós ködök az ionizált hidrogén által kibocsátott fotonok miatt fénylenek, ami általában két hullámhossz-tartományt jelent: a hosszabb hullámhosszú H-alfa (vörös) és a rövidebb hullámhosszú (kék) H-béta sugárzást. Azon emissziós ködök melyek fénye nem halad keresztül porban gazdag területeken tartalmazzák mindkét tartományt, és ezért inkább rózsaszín-magenta árnyalatúak.

Az összesen körülbelül 200000 naptömegű ködben néhány millió évvel ezelőtt igen heves csillagkeletkezési hullám indult be. Általában egy közeli szupernóva robbanása vagy két galaxis ütközése indít be ilyen folyamatokat, ám az NGC 6334 esetében ezeket a lehetőségeket a csillagászok kizárták, a valódi ok egyelőre még ismeretlen. A ködben több tízezer újszülött csillagot lehet azonosítani, melyek közül több mint 2000 annyira fiatal, hogy nem volt még idejük csillagszelükkel szétfújni a bölcsőjükül szolgáló sűrű gáz- és porfelhőt maguk körül, ezért optikai tartományban nem is látszanak még, csak infravörös felvételeken. Ilyen mértékű csillagkeletkezés a csillagontó (starburst) galaxisokra jellemző, igaz azokban nem csak egy-egy elszigetelt területen jelentkezik, hanem a galaxis jelentős részében egyszerre. A Macskatappancs-ködben született hihetetlen mennyiségű fiatal csillag kompakt halmazokba rendeződik, melyekben az átlagos csillagtávolság csak ezrede a Nap körül mérhető átlagos csillagtávolságnak. A köd fiatal csillagai meglehetősen nagyok is, némelyik akár a 30-40 naptömeget is elérheti.

A csillagászok kitüntetett figyelmet szentelnek ennek az égterületnek egyrészt azért, mert a csillagkeletkezés kiváltó oka ismeretlen, másrészt a Macskatappancs-ködben tapasztalható csillagkeletkezés igen hasonló a korai univerzum galaxisaiban megfigyelhetőkhöz, ám míg a korai galaxisok csillagainak összemosódó fénye legfeljebb diffúz halvány pacaként örökíthető meg, az NGC 6334 közelsége miatt lehetőséget ad sokkal részletesebb vizsgálatra. Benne a csillagokat egyesével meg lehet figyelni, összetételüket, fizikai jellemzőiket mérni tudjuk, ezáltal a Macskatappancs-köd hozzásegíthet a korai univerzum galaxisai működésének jobb megértéséhez.

A köd jövője is izgalmas, bár nem túl hosszú. A ködben keletkezett legnehezebb csillagok körülbelül 5-10 millió év alatt felélik hidrogén-készletüket, majd életük végén szupernóvarobbanásban semmisülnek meg. Ehhez jelenlegi ismereteink szerint még néhány millió évre van szükségük, ami csillagászati léptékben számolva csak egy pillanat. A felrobbanó csillagok lökéshullámai pedig újabb csillagok keletkezését indítják majd be a környező csillagközi anyagban.

mély-ég
köd
emissziós köd
Scorpius
Namíbia 2014
halmaz
nyílthalmaz
Namíbia

Keresőtérkép

Technikai részletek

Készítés dátuma:
2014-05-26
2014-05-27
2014-05-28
Helyszín:
Isabis Farm
Felszerelés:
Sky-Watcher NEQ6 Pro
Sky-Watcher Quattro 250/1000
TeleVue Paracorr Type-II
Canon EOS 450D
Expozíciós idő:
77x360s @ISO1600

Díjak és megjelenések

Meteor folyóirat: A hónap asztrofotója
2015-03-01

Kiállítások

Naprendszertől a távoli galaxisokig

Címkék

mély-ég(51) köd(31) Namíbia(21) emissziós köd(20) galaxis(19) halmaz(19) spirálgalaxis(18) Messier(18) nyílthalmaz(16) sötétköd(16) globula(11) Namíbia 2014(11) reflexiós köd(10) küllős spirálgalaxis(9) Bok globula(8) AGN(8) különös galaxis(7) Namíbia 2016(7) csillagontó galaxis(5) naprendszer(5)

Nyelv

  • English English
  • Hungarian Hungarian

This work by Gábor Tóth is licensed under CC BY-NC-ND 4.0